Páros lábbal, nagypénteken szállt bele az egyházakba a Tisza brüsszeli kabinetfőnöke

Hajdú Márton szerint az egyházak jelenleg politikai szolgálatot látnak el.

Az Emmi tárcavezetője szerint az egyházi iskolarendszer bizonyította, hogy itt olyan értékközvetítés zajlik, amely nélkül „Magyarország nem lenne az, ami a történelméből következően lehet”.
Ezt Balog Zoltán mondta a IV. kerületben lévő Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium tanévnyitó hálaadó istentiszteletén az iskola 10. tanévének megkezdése alkalmából szombaton a XV. kerületi, rákospalota-óvárosi református templomban. A tárca vezetője kifejtette: az egyházi iskolarendszer bizonyította, hogy itt olyan értékközvetítés zajlik, amely nélkül „Magyarország nem lenne az, ami a történelméből következően lehet”. Megjegyezte: a köznevelésért is felelős miniszterként bízik benne, hogy túl vannak azokon a vitákon, amelyek az egyházi iskolákról szóltak, arról, hogy a magyar kereszténység intézményei, közösségei milyen iskolákat tarthatnak és tartsanak fenn.
Balog Zoltán azt mondta: az egyházak nem egyszerűen valami papi szervezetek, hanem közösségek. Közösség nélkül pedig nincs Magyarországnak és a magyar nemzetnek jövője - rögzítette. „Olyan közösség nélkül, olyan emberek nélkül, akik képesek egymásra odafigyelni, akik képesek egymással szolidaritást vállalni. A közösség azt jelenti, hogy tudjuk, a köz java és az egyén előmenetele összetartozik. Nincs esélye annak az országnak, ahol mindenki úgy gondolja, az egyéni boldogságát úgy fogja megteremteni, hogy nem érdekli, az jó-e a többieknek” – fejtette ki.
A miniszter szerint ezt kell megtanulni, és ebben az egyházi iskolák, és a keresztény örökség nagyon fontos tanítómester lehet mindenki számára. Balog Zoltán hozzátette: a magyar iskolarendszer sokszínű, az állami mellett jelentős az alapítványi és magániskolák száma is, és az egyházi iskola az, amely a 90-es évek elején valóságos alternatívát jelentett. Ami sokszínű, abban ugyanakkor nagyon fontos, hogy legyen valami közös, és ez nem más, mint a Nemzeti alaptanterv (Nat). A Nat jeleníti meg a közös nemzeti és kulturális tudásvagyont, amelyben benne van a korszerűség, benne van a 21. századi tudás, de ugyanakkor benne van az is, ami Magyarországot a múltban naggyá tette – mutatott rá, hozzátéve: ez az a közös alap, amelyre építhetünk.
Közös igenek nélkül, csak nemekből egy ország nem épülhet– fogalmazott Balog Zoltán. Kitért arra is, hogy a régi-új tantárgy, az erkölcstan nem szól másról, mint hogy tanuljuk azt, amit mindennap tanulnunk kellene, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a közös bennünk. Megjegyezte: próbálták azt a szégyent orvosolni, hogy a volt keleti blokk államai közül egyedül Magyarországon nem volt a tantervbe illesztett erkölcstan, etika óra. Jóra ugyanakkor nemcsak az egyház taníthat, hanem ez az iskola és mindannyiunk feladata is – fűzte hozzá a miniszter.
Idézve „a sötétségből világosság ragyogjon!” jelmondatot beszélt arról is, hogy szükségünk van arra, hogy tisztán lássunk a világban, ebben az országban és az a saját életünkben is. László Tamás (Fidesz-KDNP) XV. kerületi polgármester az egyházi iskolák fontosságát hangsúlyozta és felelősségét fejezte ki a közösségért. Jelezte: szeptemberben döntenek majd egy telekadományozásról, amelyen református templom épülhet, és szeretnének a XV. kerületben egyházi óvodát és iskolát is.